• Facebook
  • YouTube
  • Instagram - Grey Circle

Copyright © 2019 Filmstudiespecs

Jelentkezés doktori tanulmányokra

Tájékoztató

    Egyetemi/MA oklevél igazolása a diploma másolatával.
Egy nyugati (angol, francia, német, spanyol, olasz) nyelvből középfokú nyelvvizsga vagy nyelvtudás igazolása.
Önéletrajz és a publikációk listája (amennyiben van).
Motivációs esszé, az elgondolt kutatási téma megjelölésével (max. 2000 karakter)
Jelentkezési díj befizetése (9000 Ft) az alábbi számlára.

választható témák

1. Film és etika

Az etikai gondolkodásnak a mozgóképen való megjelenése alapvetően kétféle. Egyrészt a képek által hordozott narratívumba épül be, abban fejeződik ki, másrészt viszont a képi narrációt megelőző képalkotási folyamatban érhető tetten. Különösen igaz is Emmanuel Lévinas etikájára, melyet olyan alkotók filmjeivel kapcsolnak össze, mint a Dardenne-testvérek vagy Claire Denis. Az etika mint primér filozófia, mely Lévinasnál mindenekelőtt és talán kizárólagosan nyelvi szinten, a Mondásban jelenik meg, a mozgókép alkotási folyamataiban egy teljesen új, továbbgondolásra érdemes kifejeződést nyer.

2. A mozgókép fenomenológiája

A Merleau-Ponty észleléselméletéből kiinduló fenomenológiai kutatások alapvetően a mozgókép nem narratív aspektusait vizsgálják. Így elsősorban a látás taktilis-haptikus működése, a képek texturális összetevői állnak a középpontban. Vivian Sobchack, Laura Marks és Jennifer M. Barker alapján a néző-befogadó először egy primér érzéki viszonyban kerül a (mozgó)képpel, mely érzéki kihívást támaszt vele szemben, mely nem áll messze sem Gilles Deleuze kreatív gondolkodásától, sem a kortárs francia fenomenológia "vad jelentés" és értelemtöbblet fogalmaitól, melyek a kategorikus gondolkodást kizökkentik, s új utakra terelik.

3. Neuroesztétika

Margaret Livingstone és V.S. Ramachandran neurobiológiai kutatásaiból kiindulva a neuroesztétika alapgondolata az, hogy a művészeti ábrázolás a torzításon, a karikaturán alapszik. A reprezentáció "hiányosságának" esztétikailag elengedhetetlen szerepéről a romantika kora óta tudunk, s az olyan művészetfilozófusoknál is megtalálható, mint Ernst Gombrich (hobbylovacska fogalma), de a legutóbbi kognitív kutatások igazolják, hogy az életszerű, megtévesztő szimulációs technológián alapuló képek (pl. a grafikailag hiperéles képalkotás) a magas visszaszorítják a fantáziát, s az esztétikaival ellentétes hatást okoznak a befogadóban.

4. Test, szimuláció és újmédia a kognitív tudományokban

Az utóbbi 10-15 évben a digitális kultúra és technológia lényegileg alakítja át az embernek saját testértől való felfogását. A haptikus látás mintájára a teljes emberi szenzóriumot elérte a szimuláció technológiája. A VR sisak és az ezt is felülmúló, a valós térbe kivetített 3D ábrázolás a testnek majdnem "tökéletes" transzponálását teszi lehetővé a virtuális térbe. Ezzel nem csak a művészet lehetősége kérdőjeleződik meg, vagy alakul át alapjaiban, hanem az új prosztetikus érzékelés előre fel nem mérhető módon tágítja ki az emberi kogníciót. Szimuláció és kogníció ilyetén összefonódása beláthatatlan gyakorlati következménnyel járhat.

This site was designed with the
.com
website builder. Create your website today.
Start Now